Szakmai életútja

1955-ben született Budapesten. Édesapja Dr. Pongrácz Pál, Ybl-díjas építész, akinek sokoldalú munkássága a várostervezéstől az egyetemi oktatáson át a városrendezés minisztériumi és fővárosi irányításáig terjedt. Munkássága meghatározó jelentőségű volt lányának pályaválasztására és későbbi szakmai életútjára, aki felsőfokú tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán végezte, és ott szerezte meg diplomáját 1979-ben. Már diplomamunkája is városrendezési témájú volt: a debreceni Nagyerdő részletes rendezési tervét készítette el.

Érdeklődött a számítástechnika várostervezésben való alkalmazási lehetőségei iránt, így 1979-től elvégezte az ELTE Természettudományi Karának Programozó matematikus szakát, másoddiplomáját 1984-ben kapta kézhez. 1998-ban „mastere specialise” fokozatú nemzetközi ingatlangazdálkodó diplomát szerzett az ESSEC-BME-BKE közös, kétéves egyetemi képzésén. Szakdolgozatát „A programozás hiánya és következményei Budapest Főváros új Általános Rendezési Tervének készítése során” címmel készítette el.

1979-ben a VÁTI-nál helyezkedett el. Eleinte tervező gyakornokként vett részt több általános rendezési terv kidolgozásában, majd felelős tervezőként is jegyzett általános és részletes rendezési terveket.

1984-ben kezdett dolgozni a Fővárosi Tanácsnál, amely aztán 35 éven keresztül munkahelye lett. Először a Városrendezési és Építészeti Főosztály főelőadója, ahol Budapest II. és XII, később a XIII. és XIV. kerület városrendezési feladatait látta el. 1989-től a Főosztály Városrendezési Csoportjának vezetője, majd az 1990. évi önkormányzati választásokat követően kiírt pályázat alapján a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala Városrendezési Ügyosztályának vezetője lett. Ezt a munkakört látta el 2019. évi nyugdíjba vonulásáig. Büszke volt arra, hogy ugyanabban az irodahelyiségben dolgozott, mint édesapja, és tovább vihette az ő szellemi örökségét.

Ügyosztályvezetőként feladata volt a Budapest közigazgatási területére készülő településrendezési eszközök (szabályozási tervek és szabályzatok, településfejlesztési és rendezési tanulmányok) megbízói feladatainak ellátása, egyeztetési eljárásainak lebonyolítása és jóváhagyásuk előkészítése. Emellett a Fővárosi Önkormányzat településrendezéssel kapcsolatos rendeletalkotásával, valamint városrendezési projektjeinek előkészítésével is foglalkozott. Feladatai közé tartozott a főjegyző szakhatósági jogkörének gyakorlása átruházott jogkörben. Ellátta a Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága Tervtanácsának társelnöki teendőt, vezette és működtette a főváros mérnök- és statikus ügyeleti rendszerét is. A Fővárosi önkormányzat által önállóan, vagy más szervekkel közösen kiírt városrendezési és építészeti tervpályázatainak előkészítése, lebonyolítása és bírálati munkái is hozzátartoztak tevékenységéhez.

Meghatározó szerepe volt a Fővárosi Önkormányzat beruházásában megvalósult Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolájának uszodája és belső átalakítása előkészítésében és megindításában, a déli Váci utca sétálóutcává alakítása és a Városháza projektek előkészítésében, továbbá a Közraktárak átmeneti hasznosításának előtanulmányaiban. A Fővárosi Közgyűlés jogalkotási munkája során a Budapesti Városrendezési Szabályzat módosítása (1995), az önkormányzati rendelet kidolgozása és előkészítése is az ő nevéhez kötődik. Feladata volt a Budapest Makett karbantartása és folyamatos továbbépítése. Közreműködött a Fővárosi Önkormányzat Tervtanácsában.

2010-től egy ideig – ügyosztályvezetői feladatai mellett – a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának volt megbízott irodavezetője. 1990 és 1997 között a BUVÁTI Rt. igazgatóság tagja, 1993 és 1995 között a FŐKERT Rt. felügyelőbizottsági tagja volt.

1980-tól több éven át külsős óraadóként oktatott a BME Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszékén és az Építőmérnöki Kar Útépítési Tanszékén várostervezési gyakorlatot. A BME által indított posztgraduális képzések keretében, valamint felkérésre később is végzett oktatói tevékenységet településrendezés témakörében. Jelentős publikációja „A főváros sajátos településrendezési előírásai” című fejezet, amely az „Építésztervezők aktuális kézikönyve a legújabb tervezési előírásokkal” című kötetben jelent meg (1999-2000).

Jelentősebb tervezési munkái

Munkatárs:

• Fonyód, Balatonfenyves, Ordacsehi és településcsoportja általános rendezési terve (vizsgálat és koncepció)
• Tatabánya és településcsoportja általános rendezési terve (koncepció)
• Miskolc és településcsoportja általános rendezési terve (koncepció)

Felelős tervező:

• Velence Bence-hegy módosított részletes rendezési terve
• Kiskunhalas Sóstó üdülőterület részletes rendezési terve
• Alsóőrs, Felsőőrs, Lovas településcsoport általános rendezési terve
• Törökszentmiklós és településcsoportja általános rendezési terve

Sikeres tervpályázatok társszerzője (Pongrácz Pállal):

• Pannonhalma községközpont rendezése (1974, IV. díj)
• Tokaj községközpont rendezése (1978, megvétel)
• Szentes, Nagyhegyi lakóterület rendezése (1979)
• Szilvásvárad üdülőterület rendezése és beépítése (1980)

Elismerései

• Főváros Szolgálatáért díj (1996) – városrendezési ügyosztályvezetőként eredményesen és kiemelkedő színvonalon végzett közigazgatási munkájáért
• Budapestért díj (2019) – a városrendezés területén kimagasló színvonalon, nagy szakmai elkötelezettséggel végzett, több évtizedes közigazgatási és vezetői munkájáért

Forrás: P. K. önéletrajza

3 írása olvasható a MATARKA-n