Szakmai életútja

1849-ben született Pesten, Platzer Antal néven. Tanulmányait a budai Műegyetemen végezte. 1871-1876-ig tanársegéd volt a Mű- és Középítészeti tanszéken. Ebben az időszakban Steindl Imre mellett dolgozott, mint építésvezető. 1879-1911 között tanított az Iparrajziskolában. Számos pályázaton vett részt eredménnyel, így például 1898-ban, a fővárosi új Városházára kiírt pályázatot is megnyerte. (Terve – amely a régi épület teljes lebontását és környékének átrendezését javasolta – végül is nem valósult meg.) A Wekerletelep építési tervpályázatán településrendezési terve I. díjat, épülettípusokra vonatkozó tervei pedig II. díjat nyertek. Több épülettípus tervezése fűződik a nevéhez, így mintegy 140 telepi ház viseli keze nyomát.

Az 1870-es években elismert, sikeres építészként dolgozott, majd érdeklődése egyre inkább a városépítészet felé fordult. Az 1880-as évektől tanulmányozta a modern városrendezés különböző európai irányzatait és igyekezett idehaza is elfogadtatni annak új elvrendszereit. Bár törekvéseinek célja mindenekelőtt Budapest fejlesztése, illetve rendezése volt, számos más város rendezési kérdéseivel is foglalkozott (Arad, Brassó, Nagyszeben, Pozsony, Sopron, Nyíregyháza). 1895-től Budapesten szerkesztette az Építészek Naptárát.

A modern urbanisztikai gondolkodás hazai képviselőjeként a XIX. századi urbanizációs folyamat hatásainak, problémakörének egyik legkorábbi magyar ismerője volt. Elméleti munkássága komoly alapokat szolgáltatott az urbanisztika hazai fejlődéséhez.

Fontosabb (ismert) tervei

• Lágymányosi állandó vásártelep (Budapest)
• Tabán rendezése (Budapest)
• Dunaparti villamosok lánchídi aluljárója (Budapest)
• Wekwerle-telep rendezése, a P.I.-P.VI. jelű épületek tervei (Budapest)
• Részt vett a Szabadság tér rendezésében

Fontosabb (ismert) elméleti munkái, publikációi

• Vignola oszloprendszerei. Módszeres szerkesztéssel magyarázva (1890, 1897)
• Budapest főváros alaki rendezéséről. Különös tekintettel a belváros szabályozására (1892)
• Tervjavaslat a főváros belvárosának szabályozására (A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 1892)
• Budapest új székházáról (Tervjavaslattal, 1899)
• A fővárosi közmunkák tanácsa 1898. évi működéséről szóló hivatalos jelentésének kritikai ismertetése (Építő Ipar, 1899)
• Budapest városházáról (Magyar Ipar, 1899)
• A városok rendezése Budapest viszonyainak egybevetésével (Tanulmány, 1903)
• Építészek naptára 1909, 1915-ik évre, 1917-ik évre: Jegyző- és zsebkönyv építészek, építőmesterek, építővállalkozók s általában az építészettel foglalkozók, vagy iránta érdeklődők számára (Vállalkozók közlönye, 1909, 1915, 1916)
• A Kossuth-szobor helye s az Országház-tér (A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 1926)

Emlékezete

2006-ban díjat neveztek el róla, amelyet a településrendezés, illetve a területrendezés területén legalább egy évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenység, és az elért szakmai sikerek elismeréseként a miniszter adományoz (2014-ben megszüntették). 

Forrás: Wikipedia; Wekerle Társaskör egyesület (wekerletelep.hu); Nemzeti Örökség Intézete; Lechner Központ; MATARKA

2 írása olvasható a MATARKA-n, 4 munkája található a Lechner Központban