Szakmai életútja és munkássága

1935-ben született Budapesten. 1958-ban szerezte meg diplomáját a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd 1968-ban ugyanitt városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is kapott.

Rövid ideig a Budapest III. kerületi Tanács Építési Osztályán dolgozott, majd a KÖZTI-ben, de munkásságának meghatározó korszaka a VÁTI volt, ahol 18 évig tevékenykedett tervezőként. Általános, egyszerűsített általános és részletes rendezési terveket készített, melyekben egyaránt érvényesítette a városrendezési és műemléki szempontokat. Sikeresen szerepelt országos tervpályázatokon is (többek között Hódmezővásárhely, Orosháza).

1978-tól az ÉVM-ben (majd jogutódjainál) építésügyi igazgatási, valamint területrendezési és településrendezési szakterülettel egyaránt foglalkozott. Részt vett országos tervpályázatok előkészítésében és bírálatában, az OÉSZ különböző felülvizsgálataiban. Egy időben területi referens-főmérnök is volt. A dunai vízlépcsővel (mint az egyik „legrázósabb témával”) is foglalkozott, szakmai felkészültségének köszönhetően úrrá tudott lenni a kényes helyzeteken is. Fontos feladata volt az 1988-ban megalakult Magyar-Osztrák Területrendezési és Tervezési Albizottság létrehozása és üléseinek szakmai előkészítése, szervezése. Az Albizottság munkájában aktívan részt vett, előkészítette annak Határmenti Együttműködési Munkacsoportját. 1994-ben főtanácsosként vonult nyugdíjba.

Nyugdíjasként a Közép-magyarországi Területi Főépítészi Iroda szakfőtanácsosa volt. Elsősorban a budapesti kerületi terveket véleményezte, valamint műemléki kérdésekkel is foglalkozott. Előkészítette Százhalombatta téglagyárának műemléki védettségét. Aktívan részt vett az ARGE DONAU (a Duna menti tartományok munkaközössége) Területrendezési Munkacsoport munkájában.

Fontosabb tervei a VÁTI-ban

Általános és egyszerűsített általános rendezési tervek

• Heves község egyszerűsített általános rendezési terve (Németh Istvánnal, 1961)
• Beremend egyszerűsített általános rendezési terve (1962)
• Edelény és Finte községek egyszerűsített általános rendezési terve (1962)
• Bóly egyszerűsített általános rendezési terve (Lux Kálmánnal, 1962)
• Veresegyház egyszerűsített általános rendezési terve (1963)
• Bükkszék, általános rendezési terve (1964)
• Nagyvázsony általános rendezési terve (1965)
• Dunaszentgyörgy egyszerűsített általános rendezési terve (Mechtl Alfréddal, 1965)
• Sárospatak egyszerűsített általános rendezési terve (1967)
• Kőszeg általános rendezési terve (1970, 1976)
• Zamárdi egyszerűsített általános rendezési terve (1971)
• Sopron és a Fertőtáj településcsoportjai általános rendezési terve (1972-1974)

Részletes rendezési tervek

• Edelény községközpont részletes rendezési terve (Puska Istvánnal, 1962)
• Heves községközpont részletes rendezési terve (Puska Istvánnal, 1963)
• Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos utca és Honvéd utca részletes rendezési terve (1963)
• Érd községközpont részletes rendezési terve (1964)
• Sárospatak községközpont részletes rendezési terve (1966)
• Bonyhád községközpont részletes rendezési terve (1968)
• Heves nagyközség központjának részletes rendezési terve (1971)
• Mátraszentimre - Galyatető részletes rendezési terve (1973)
• Sárospatak városközpont részletes rendezési terve (1976)
• Zamárdi, üdülőközpont részletes rendezési terve (1976)
• Gyöngyös városközpont részletes rendezési terve (1976)
• Sárospatak városközpont részletes rendezési terve (1976)

Forrás: Nekrológ (Urbanisztika, 1999, Pap Klára); Lechner Központ

3 írása olvasható a MATARKA-n, 60 munkája található a Lechner Központnál