Szakmai életútja

1766-ban (más források szerint 1761-ben) született a németországi Salesl-ben ma Zálezly, Csehország). Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. Magyarországon először Nagyszombaton, az Invalidus-ház építésén dolgozott. 1786-tól Pesten vezette (a később lebontott) Újépület (ma Szabadság tér) munkálatait. Megtervezte a Pesti Vármegyeháza középső szárnyát (a díszteremmel, az egykori börtönszárnnyal és börtönkápolnával), amely 1804-1811 között épült meg. A pesti német színház és a Vigadó, valamint a Hatvani utcába elképzelt Nemzeti Múzeum épülete számára készített tervei azonban nem valósultak meg. Ismert munkái közé tartozik még a Mezőhegyesi Ménesbirtok épületegyüttesének több eleme (központi magtár, déli és északi diadalív és kapu). Főként a kivitelezésben tűnt ki sokoldalúságával.

Fontos szerepet töltött be Pest városrendezésében és új városrészeinek kialakításában. 1804-ben, József nádor megbízásából – nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva – elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert pesti városrendezési tervnek tekinthető. A terv 1805-re készült el, magába foglalta a már meglevő városrészek rendezését és az új városrészek (főképp a Lipótváros) kiépítésének menetét és módjait. 1807-től József nádor felkérésére részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is. 1809-ben a Lipótváros építési felügyelője volt.

Főbb munkái

• Pest város szabályozási terve (1805)
• Mezőhegyesi ménesbirtok épületegyüttese (1805-1807)
• Pesti Vármegye épületének középső része (1804-1811)

Emlékezete

• 1966-ban a MUT emlékérmet (később díj) nevezett el róla, amely az urbanisztika területén végzett kiemelkedő eredményért adható településeknek és magánszemélyeknek
• 1967-ben a Fővárosi Tanács VB. emléktáblát helyezett el Hild János és fia, Hild József tiszteletére
• Mezőhegyesen utcát neveztek el róla

Források: Wikipedia; artportal.hu; Magyar életrajzi lexikon; tudosnaptar.kfki.hu