Szakmai életútja

Sopronban született 1897-ben, Bergmann Pál néven. A soproni Széchenyi István Reáliskolában érettségizett 1915-ben. Mérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte meg 1921-ben. 1921-1922-ben ismereteit nyugat-európai utazásai során egészítette ki.

1922-ben lépett Sopron város mérnöki hivatalának szolgálatába, ahol megbízták a város vízépítési feladatainak intézésével. 1925-ben főmérnöknek nevezték ki. 1932-ben megbízták a városrendezési ügykörrel is. 1934-től hivatalvezető helyettes főmérnök volt. 1945 után vezette a város újjáépítését, irányította Sopron vízépítési és városrendezési munkálatait. 1962-ben 40 évi szolgálat után nyugdíjazták, de széleskörű szakmai ismeretei miatt nyugdíjasként is tovább foglalkoztatták haláláig.

Munkássága

A vízépítési ügykörrel megbízott főmérnökként folytatta az első világháború miatt félbemaradt általános csatornázási munkálatokat. Irányította a város elválasztott rendszerű csatornahálózatának kiépítését. Foglalkozott a város árvízvédelmi feladatainak megoldásával, így rendezte a városon átfolyó Ikva és Bánfalvi patakokat. Tervei alapján fedték le a Bánfalvi patak városi szakaszát. Megszervezte a város altalajrétegeinek feltárását. Sokat tett a kőhidai és a fertőrákosi vízbázis kiépítéséért, valamint a városi szennyvíz tisztítómű megépüléséért. Megtervezte a Tómalmi csalánkert artézi kutjainak szivattyútelepét, melyet bekötöttek a városi vízhálózatba.

Hivatalba lépése után első feladatai között elkészítette a Kuruc-domb környékének rendezési tervét. Az 1937-es törvény előírása alapján készített új városrendezési terve (1939) figyelembe vette a megnövekedett közlekedést és turizmust, kijelölte a várható fejlesztések területeit. Ekkor alakult ki a Lövér körút végleges nyomvonala, az Egeredi-domb környékének rendezése. A Sopron-Bécs főközlekedési út új nyomvonalra került a régi, balesetveszélyes szűk utcák helyett. Ez a terv vált a későbbiekben készített soproni városrendezési tervek alapjává.

Munkássága eredményeként indulhatott meg Sopronban a tervszerű műemlék-helyreállítási program. Több értékes műemlék épület megmentése érdekében folytatott harcot. Jelentős szerepet vállalt a Fertő-tavi regionális terv kidolgozásában is.

1951-től a Nehézipari Műszaki Egyetem akkor még Sopronban lévő Bánya- és Földmérőmérnöki Karán a vízépítéstan és mélyépítéstan meghívott előadója volt (a Karok Sopronból való elköltözéséig).

Munkája mellett jelentős szakmai-társadalmi szerepet is vállalt. Már 1925-től a Soproni Városszépítő Egyesület Építészeti Bizottságának titkára, majd az Egyesület alelnöke volt. A második világháború után az alakuló Mérnökök és Technikusok soproni csoportjának alelnöke és az ÉTE soproni csoportjának titkára, alelnöke. 1963-1970 között a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezetének elnöke volt.

Publikációi

Főművének a „Sopron város közművesítésének története” című kötet tekinthető, amelyet 1970-ben, Sopronban adtak ki. Két tankönyve is megjelent a Soproni Egyetem gondozásában, „Vízépítési enciklopédia” (1952), valamint és „Út-, vasút- és alagútépítési enciklopédia: Földmérő és geológusmérnökök számára” (1957) címmel. Jelentős tanulmánya „A 75 éves Soproni Vízmű története” (Szakál Edével, 1967).

Munkáival kapcsolatos tapasztalatait főként a Soproni Szemle hasábjain tette közzé:

• Sopron városfejlesztési tervéről (1939)
• Sopron városrendezésének kérdései (1940)
• Sopron vízellátása (1959)
• Sopron újjáépítése (1960)
• A soproni belváros talajvizsgálatának eredményei (1963)
• Sopron csatornázása (1964)
• A soproni Lenin körút homlokzatrendezési terve (1964)
• Árvizek Sopronban (1965)
• A soproni Petőfi Színház építésének története (1966)
• Sopron köztisztaságának története (1966)
• A soproni patakokról (1967)
• A Fertő-tó megmentése (1968)
• Sopron parkosításának története (1969)
• A magyar Fertő-part rendezésének időszerű kérdései a jóváhagyott nyugat-dunántúli regionális rendezési terv végrehajtása kapcsán (Hidrológiai Tájékoztató, 1969)

Forrás: Arcanum; Névpont; Magyar Hidrológiai Társaság honlapja; 55 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete; Kubinszky Mihály: Építés és építészet a Soproni Szemlében, 2005); Boronkai László visszaemlékezése

15 írása olvasható a MATARKA-n, 2 munkája található a Miskolci Egyetem Könyvtárában