Szakmai életútja és munkássága

1952-ben született Hajdúszováton. 1966-1970 között Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Technikumban építésztechnikusi oklevelet szerzett. 1971-től a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, itt kapta meg diplomáját 1976-ban. 1990-ben ugyanitt városépítés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is szerzett.

Rövid kivitelezői tevékenység után, 1977-1984 között Emőd nagyközségben a tanácsi igazgatásban dolgozott műszaki csoportvezetőként. Munkaköre a településfejlesztés és -rendezés műszaki vonatkozásainak koordinálását, az építéshatósági munkát, valamint a műszaki ellenőrzési, beruházói feladatok ellátását foglalta magában. Ekkor készült többek között a település első összevont rendezési terve, valamint a későbbi várossá válást is megalapozó közintézményfejlesztés és csoportos lakásépítés. 1980-1982 között részt vett a II. Urbanisztikai Továbbképző Tanfolyamon, ahol lehetősége nyílt a korszerű urbanisztikai szemlélet elsajátítására.

1984-1992 között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács, majd a jogutód Önkormányzat hivatali apparátusában volt alkalmazásban. A változó hivatali keretek ellenére munkaköre a terület- és településrendezési tervek készítéséhez kötődött. Ebben az időszakban készült a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park regionális rendezési terve, valamint nagyszámú települési terv.

1993-ban kinevezték az Észak-magyarországi Területi Főépítészi Iroda köztisztviselőjévé. Itt 16 évet keresztül, főosztályvezető-helyettesi beosztásban a főépítész hivatali helyettese volt. Az Iroda alapfeladatából következően részt vett három megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) kiterjedő illetékességgel a terület- és településrendezési tervek véleményezésében, a kapcsolódó szakmai feladatok elvégzésében, a vonatkozó jogszabályok előkészítésében és végrehajtásában. Közreműködött az Országos Területrendezési Terv, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék területrendezési terveinek véleményezésében, továbbá számos településrendezési terv egyeztetési folyamatában. A területi tervtanácsok 1999. évi újjászervezése óta ellátta a szakmai titkári feladatokat is.

2007-ben kinevezték Állami Főépítésznek, mely tisztséget mintegy 8 évig töltötte be. A három megyére kiterjedő állami főépítészi feladatok ellátása mellett 2011-től a BAZ Megyei Kormányhivatalban hivatalvezetőként irányította a megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt nyugdíjba vonulásáig, 2014. év végéig. Ebben az időszakban állami főépítészként részt vett az Országos Területrendezési Terv, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék területrendezési tervei felülvizsgálatában, illetve – a világörökségi törvény megalkotásának következményeként – a Tokaj-Hegyaljai Borvidék Kultúrtáj, illetve Hollókő Ófalu és környezete Kezelési Terve kialakításának folyamatában. A területi tervtanács elnökeként 2010-ig meghatározóan a településrendezési, majd a 2013-2014-es években a világörökségi területek építészeti-műszaki tervei minősítését irányította, menedzselte.

Kormánytisztviselői pályája lezárulása után sem szakadt el az aktív építészi-főépítészi szakmai tevékenységtől. Lakóhelyén és környezetében, a Bükk-alja több településén végez tanácsadó-szakértő települési főépítészi feladatokat. Közreműködik és szakmai kontrollt gyakorol a településrendezési és az arculati-településképi dokumentumok összeállításában. Hivatali munkája mellett, majd annak lezárása után is (szellemi szabadfoglalkozásúként) építészeti tervezéssel is foglalkozik. Több mint száz családi ház, több társasház és közintézmény (óvodák, igazgatási épületek, iskolabővítések) tervét készítette el, melyek döntően lakóhelyén, Emődön és környékén épültek meg. Legutóbbi jelentős tervezési feladata volt a 2019-ben felépült Emődi Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Révai Tamás társtervezővel).

Alapító tagja a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítványnak, és létrehozásától a Magyar Főépítészek Egyesületnek. Lakóhelyén, Emődön hosszú évek óta részt vesz a helyi közéletben szakmai ismereteivel és kapcsolataival, de formális szerepet is vállal a helyi önkormányzat (korábban a tanács) bizottságaiban, helyi rendezvényeiben.

Elismerései

• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2011)
• Hild János-díj (2017) – „kiváló szakmai pályafutásáért” 

Forrás: B. M. önéletrajza, matarka

2 írása olvasható a MATARKA-n; 3 munkája található a Lechner Központnál