Szakmai életútja

Budapesten született 1924-ben. Felsőfokú tanulmányait a háború miatt már csak munka mellett tudta folytatni. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végbizonyítványt szerzett, majd 1963-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán vette át út-, vasút-, és alagútépítési szakos diplomáját. Első munkahelye a BSzKRt. volt, ahol először az anyagbeszerzési, később az elnöki, majd az üzemgazdasági osztályon, végül a közlekedésfejlesztési csoportban dolgozott (1944-1949). Innen áthelyezték az akkor alapított Budapesti Városrendezési Intézethez. Itt, illetve e vállalat jogutódjánál, a BUVÁTI-nál 1951-től szakosztályvezetőként, 1964-től a közlekedés- és közműtervezési osztály vezetőjeként dolgozott 36 éven keresztül, egészen 1985 év végi nyugdíjba vonulásáig. A BUVÁTI-ban Budapest és agglomerációs övezetének közlekedésfejlesztési kérdéseivel foglalkozott. 1986-1999-ig a Metróber alkalmazott szakértőjeként tevékenykedett.

Széleskörű szakmai tevékenységet folytatott. Alapító tagja, 1957-1961 között főtitkárhelyettese a Közlekedéstudományi Egyesületnek. A Magyar Urbanisztikai Társaságnak szintén alapító tagja, két választási időszakon keresztül elnökségi tagja, és a nemzetközi kapcsolatokkal megbízott főtitkárhelyettese. Ezzel összefüggésben az International New Towns Association végrehajtóbizottságának is tagja volt. 1973-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Bizottságának tagja. A Városi Közlekedés című szaklapnak alapítása óta szerkesztőségi munkatársa, rovatvezetője, 1996-2011-ig olvasószerkesztője volt. A BME Építészmérnöki Karán 1974 és 1990 között másodállású adjunktusként rendszeresen oktatott nappali és szakmérnök hallgatókat, három egyetemi jegyzete is megjelent. A felsőoktatásban végzett munkáját a BME 1993-ban „címzetes egyetemi docens” cím adományozásával ismerte el.

Fontosabb tervezési munkái

• Fővárosi rendezési tervek közlekedési munkarészei
• Erzsébet híd jobb parti hídfőjének forgalmi rendezési terve
• A 3-as metróvonal Határ úti állomásának és kőbánya-kispesti végállomásának kialakítása, az ezekkel összefüggő felszíni tömegközlekedési hálózatok közlekedésfejlesztési tervei

• A Metróber szakértőjeként részt vett az érdi elővárosi gyorsvasút elgondolásának kidolgozásában, a budapesti gyorsvasúti hálózat felülvizsgálatában, a 4-es metróvonal döntéselőkészítő tanulmányának elkészítésében.

Szakirodalmi tevékenysége, publikációi

• Óbuda közlekedésének története a kezdetektől napjainkig (az „Óbuda évszázadai” című tanulmánykötet számára) 1994
• A budapesti közlekedés fejlődésének története az 1945-1990 közötti időszakban (in: Preisich G. Budapest városépítés-története IV. kötet)
• A közlekedés: a múlt kalandja, a jövő reménye? (in: Csontos J.- Lukovich T. szerk., Urbanisztika 2000)
• Számos cikk, tanulmány a Közlekedéstudományi Szemle, a Városépítés és a Városi Közlekedés szakmai folyóiratokban
• Társszerzőként, illetve szerkesztőként közreműködött több kézikönyv és egyetemi tankönyv megírásában (Városi közlekedési kézikönyv, Metró kézikönyv, Városépítéstan egyetemi tankönyv)

Elismerései

• Hild János emlékérem (1975)
• Reitter Ferenc-díj (1984)
• Jáky József-díj (2000)
• Palóczi Antal díj (2000)

Forrás: B. A. önéletrajza, Erdélyi Zsófia – dr. Denke Zsolt nekrológja a Városi Közlekedés folyóiratban

47 írása olvasható a MATARKA-n, 10 munkája található a Lechner Központban