Szakmai életútja és munkássága

Budapesten született, 1957-ben. A Petőfi Sándor gimnázium orosz-angol tagozatán érettségizett 1975-ban. 1975-1978 között végezte tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Kar Városgazdasági szakán, ahol városgazdasági üzemmérnöki (településmérnöki) oklevelet szerzett. 1984-1988 között elvégezte a BME – MUT Urbanisztikai Továbbképző tanfolyamát. 1994-ben Közigazgatási alapvizsgát tett. 1996-tól tanulmányokat folytatott a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Terület- és Településfejlesztési szakán, ahol 1998-ban terület- és településfejlesztési szakmérnöki diplomát szerzett.

Pályájának első szakaszában építész műszaki ellenőri beosztásokban dolgozott, feladata beruházások, felújítások lebonyolítása volt. 1978-1982 között a FŐBER Építőipari Beruházási Vállalatnál lakóépületek beruházásával, 1982-1987 között a XI. kerületi Tanács Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetnél oktatási intézmények felújításával, 1987-1991 között a Középülettervező Vállalatnál a KÖZTI által tervezett egyes épületek beruházásával foglalkozott.

1991-től 1994-ig a Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési Ügyosztályának főmunkatársaként felügyelte Budapest városfejlesztési koncepciójának és településszerkezeti tervének készítését. Részt vett a Vidor Ferenc által vezetett kutatócsoport munkájában, amely Második Millennium címmel két kötetes jövőkutatási anyagot készített (Budapest jövőképei, Városfejlesztési stratégiák).

1994-1996 között az URB Kft. munkatársa. Itt részt vett településrendezési tervek kidolgozásában (pl. Ajka szerkezeti és szabályozási terve, építési szabályzata), egyes jogszabályok elemzésében, egyeztetésében (pl. Területfejlesztési törvény). Több kutatás-szervezési munkában is részt vett, így az „Útmutató a megyei területfejlesztési koncepciók és programok készítéséhez”, „A területfejlesztés intézményrendszere”, „A térségi szintű rendezési tervezés megújítása” című munkákban.

1996-1998 között a VÁTI Magyar Regionális Tervezési és Urbanisztikai Kht. tervezőjeként részt vett az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) kidolgozásában, az OTK és a megyei területfejlesztési koncepciók összehangolásának vizsgálatában, a Területfejlesztési törvény végrehajtási rendelet-tervezeteinek véleményezésében (tartalmi követelmények, információs rendszer, tervezési jogosultság). 1998-2004 között a VÁTI minőségügyi vezetője, feladata a Vállalat minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése volt.

2005-2006-ban a Budapest Világörökségéért Alapítvány munkatársaként közreműködött a fővárosi Rehabilitációs Kerekasztal munkájában. Védési dokumentációt állított össze a budapesti dunai rakpartokról.

2006-tól szellemi szabadfoglalkozásúként kutatással, kiállítások rendezésével, könyvírással foglalkozik. Kedvelt témája a budapesti dunai rakpartok története, helyzete, világörökségi szerepe, védelme. E témában több publikációja is megjelent, előadásokat tartott, kiállításokat rendezett: 2007-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházában, 2010-ben a budakalászi Kós Károly Művelődési Központban, 2011-ben a budapesti Petőfi téri Duna-korzón, 2013-ban a FUGA-ban. Közben hajós városnézéseket is vezetett, bemutatva a Duna-part értékeit.

1984-től tagja a MUT-nak, 1998-tól (megalakulásától) 2004-ig a MUT Budapesti és Pest megyei Területi csoportjának titkára, 2004-től elnöke. 2003-tól tagja a Védegyletnek. Jelentős a Civil Rádióban vállalt média-szereplése, amelynek Nagyvárosi dilemmák című műsorát szerkesztette és vezette 2005-től 2014-ig.

Publikációi

Főműve „A rakodópart kövei” című, tudományos igénnyel megírt, pazar kiállítású könyv, amely a Postcard Bt. kiadásában a 2019. évi könyvhéten, majd második kiadása 2020 év végén jelent meg. További jelentősebb írásai:

• Álom a lavór alján (Országépítő, 1991)
• A bárka (Vándor, 1991)
• A cél: a problémamegoldó várostervezés (Falu Város Régió, 1995)
• A közigazgatás szerepe a területpolitikában (szakdolgozat, MTA DTI, 1998)
• A Titanicon nincs pánik – a nyugati civilizáció bukása (Országépítő, 2006)
• A város mágiája (Régi-új magyar építőművészet, 2006)
• A rakodópart kövei, a budapesti dunai rakpartok (Régi-új magyar építőművészet, Építésügyi szemle, 2007)
• A rakodópart kövei (Budapest, 2007)
• Helyteremtés a Duna partján (Mérnök Újság, 2008)
• Lakossági fórum a tabáni csatornázási munkálatokról (Tabáni Hírmondó, 2008)
• A három rend – esszé Molnár V. József tiszteletére (In: 80 év Isten tenyerén, Ős-Kép Kiadó, 2010)
• Szemelvények a Belgrád rakpart történetéből (In: Kincses Belváros Kalendáriuma 2012)
• A hét leválás – esszé (In: A beváltás helye, Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta, 2012)
• Diescher József, a rakpartépítő – tanulmány (In: Diescher József emlékkötet, Budapest Főváros Levéltára, 2016)
• Budapest dunai rakpartjai (Mérnök Újság, 2017)
• Nagyvárosi dilemmák I. – a Civil Rádióban elhangzott műsorokról (szerk., Civil füzetek 2., Civil Rádiózásért Alapítvány, 2009)
• Nagyvárosi dilemmák II. – a Civil Rádióban elhangzott Duna témájú műsorokról (szerk. Civil füzetek 7., Civil Rádiózásért Alapítvány, 2011)

Elismerései

• Barna Gábor emlékérem (MUT, 2005)

Forrás: K. G. önéletrajza

15 írása olvasható a MATARKA-n, 2 munkája található a Lechner Központnál