Szakmai életútja

Kisparaszti származású tanítóházaspár gyermekeként született Karcagon, 1906-ban. Iskoláit Csongrádon, Nagyváradon, Karcagon, illetve Szegeden végezte. Egyetemi tanulmányait 1924 és 1928 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1929-ben államtudományi, 1933-ban pedig jogtudományi doktorrá avatták. Egyetemi tanulmányai alatt az OKH Földmunkások Vállalkozó Szövetkezeteinek központjában, a csongrádi járásbíróságon és egy ügyvédi irodában dolgozott. Államtudományi doktori értekezése – első, könyv alakban is megjelent írása – édesapja életművének összefoglalása 1929-ben jelent meg Csongrádon „Adalékok a magyar tanyakérdéshez” címmel.

1929-1932 között a volt egyetemi Közigazgatástudományi Kar Mezőgazdasági Közigazgatási Tanszéke mellett szervezett falupolitikai szemináriumban díjazás nélküli gyakornok. 1932-ben került tanársegédként a Magyary Zoltán vezette Magyar Közigazgatástudományi Intézetbe (szintén díjazás nélkül). 1933-ban ösztöndíjas gyakornokként, később tanügyi fogalmazóként a Szegedi Királyi Tanfelügyelőségen dolgozott. Itt fordult érdeklődése a helyi igazgatás kérdései felé.

A tanyák közigazgatási problémáival való foglalkozás közben került szorosabb kapcsolatba Magyary Zoltánnal, akinek 1936-tól közvetlen munkatársa volt. Az 1940-es évek elején részt vett a Komárom vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet szervezési munkálataiban. Kiemelkedő szerepe volt a Tatai járás vizsgálatának előkészítésében, szervezésében és szakmai elemzésében. Az 1940–1944 között működött Tatai Népfőiskola munkáját is aktívan segítette. A háttér biztosítása mellett előadásaival is rendszeresen hozzájárult a népfőiskolai tanfolyamok eredményességéhez.

1945-ben a megszűnt Magyar Közigazgatástudományi Intézetből az egyetemi Mezőgazdaság-politikai Intézetbe, innen rövid ideig az Építési- és Közmunkaügyi Minisztériumba, majd 1947-ben a Pénzügyminisztériumba került, ahol elsősorban költségvetési kérdésekkel foglalkozott, tanulmányokat írt a költségvetés demográfiai vonatkozásairól. 1968-tól több minisztérium dolgozójaként egyre nagyobb intenzitással foglalkozott a településfejlesztés, az urbanizáció és a közigazgatás összefüggéseinek kérdéseivel. Ezt a tevékenységét 1974-ben történt nyugdíjba vonulása után is folytatta. Kutatásainak eredményeit az ELTE Államigazgatási Jogi Tanszékének „Urbanizáció és közigazgatás” című sorozatában megjelent munkáiban foglalta össze.

1976-ban bekapcsolódott a Tata Barátok Körének munkájába, később tiszteletbeli elnöke lett a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak. 1996-ban bekövetkezett haláláig aktívan vett részt településfejlesztési kérdések megválaszolásában, a civil szervezetek munkájának segítésében, Magyary Zoltán munkásságának elismertetésében.

Főbb művei

• Adalékok a magyar tanyakérdéshez (1929)
• Csongrád megyei város közigazgatása (1935)
• A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata (1932)
• A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai járás közigazgatásáról (Magyary Zoltánnal, 1939)
• A szociális vármegye. A Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet működése. (Budapest: Magyar Közigazgatástudományi Intézet, 1941)
• A mezőgazdasági üzemív (1944)
• A közigazgatási adattárak (1944)
• Az urbanizáció és a közigazgatás összefüggéseinek szemléleti alapjai és problémái (1976)
• A közigazgatás és az urbanizáció. A tatai medence városi tájjá alakulása (1978)
• A harmincas és nyolcvanas évek szervezet együtteseinek egybevetése: illusztráció egy hipotézishez (1986)
• A település(együttes)ek vizsgálata és egybevetési módszertana: léptékváltás és áttekintés; résztől az egészig - egésztől a részig (1996)

Elismerései, emlékezete

• Pro Tata emlékérem (1976)
• Pro Régió-díj (1992)
• Magyary Zoltán emlékérem (1993)
• Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztje (1993)
• Hild János-díj (posztumusz, 2001) – „az urbanisztika érdekében kifejtett kimagasló, sokoldalú tevékenységéért”
• Emléktábla Tata, Ady Endre utca 24. szám ház (volt Tóvárosi községháza) falán (állította a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság)

Forrás: wikipedia

10 írása olvasható a MATARKA-n, 5 munkája található a Lechner Központban