Szakmai életútja és munkássága

1862-ben született Nagybecskereken. Főiskolai tanulmányait Európa egyik legrangosabb műszaki főiskoláján, Zürichben végezte, diplomatervét csatornázási témából írta. Hazatérte után Budapesten helyezkedett el, városi segédmérnöki munkakörben. 1888-ban Sopron város szolgálatába lépett és városi főmérnökként nagy szakértelemmel szolgálta annak fejlesztését egészen élete végéig.

Élete legnagyobb munkáját „Sopron szabad királyi város szabályozási tervét” 1905-ben készítette el. Szeme előtt egy 181.000 lakosú „Nagy-Sopron lebegett, koncepcióját ehhez igazította. A terv nyolc kerületre osztotta a várost és minden kerülethez központi főteret vagy tércsoportot tervezett templommal, iskolával, óvodával és egészségügyi ellátással. A túlméretezett tervet 1930-ban módosították, de így is évtizedekre meghatározta a város fejlődését.

Az ő hivatalvezetői ideje alatt létesült a katonai reáliskola (a mai egyetem), megépült az eklektikus stílusú városháza és elkezdődött az Erzsébet kórház építése. Bár városi főmérnökként feladata a köz- és magánépítkezések felügyelete volt, feltehetően néhány épület tervezésében is szerepet vállalt (Pannónia szálló, Erzsébet kórház). Teret engedett az akkor jelentkező szecessziós törekvéseknek (régi színház újjáépítése Medgyaszay István terve alapján, Erzsébet kórház). Terveinek teljeskörű megvalósulását a két világháború okozta általános elszegényedés gátolta meg. Építőmérnöki és építő munkái mellett a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Soproni Osztályának elnöki tisztét is betöltötte.

Városrendezési tervét illetően több cikket és tanulmányt publikált: Indokló jelentés Sopron szabad királyi város általános szabályozási és fejlesztési tervéhez, 1906; Bebaungsplan für Sopron, 1908; Sopron szab. kir. város fejlődéséről (A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 1912).

Bár életművének voltak vitatott pontjai – például a városháza túlméretezett, eklektikus épülete vagy a Mátyás király utca áttörése, amelynek régi épületek estek áldozatul – szabályozási terve az akkortájt kibontakozó, komplex szemléletű modern városrendezés egyik első hazai példájának tekinthető.

Emlékezete

• 1997 óta Sopronban utca viseli a nevét
• 1997-ben Sopron városa Wälder József díjat alapított „a város műszaki életében, az építészetben, az infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének területén végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére
• 1998-ban a Soproni Városszépítő Egyesület bronztáblát helyezett el a városháza falán

Forrás: Sopron anno; Széchenyi István Városi Könyvtár; Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000; Güntner Péter: Wälder József soproni főmérnök /1862-1913/ életútja és tárgyi világa (In: Soproni Szemle 2000/2)

1 írása olvasható a MATARKA-n