Szakmai életútja

1916-ban született, Szegeden. Édesapja, Dr. Valentiny Ágoston a szociális kérdések iránt elkötelezett, szociáldemokrata ügyvéd, a második világháború után Szeged polgármestere, a debreceni ideiglenes kormány igazságügyminisztere volt. A szegedi Baross Gábor Főreáliskolában érettségizett 1934-ben, majd tanulmányait a budapesti Műegyetemen folytatta, ahol csak 1948-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját. Közben, 1937-1945 között a Magyari Zoltán vezette Magyar Közigazgatástudományi Intézetben az adatfeldolgozó és dokumentáló műterem vezetőjeként kutatómunkát végzett.

Már kezdő egyetemistaként részt vett Pálfy-Budinszky Endrével Szeged általános rendezési tervének munkálataiban, majd 1936-ban Tata városrendezési tervein dolgozott. 1945-1950 között az Újjépítési Minisztériumban végigjárta a hivatali „létra” szinte minden fokát. 1956-ig az ÉM-ben a városrendezési tervezés irányítása volt a feladata, majd 1957-től a tervező-vállalatok felügyeletét ellátó főosztály vezetője. 1961-től tagja volt a Budai Várpalota helyreállítása tervezésének felügyeletét ellátó Konzultatív Várbizottságnak. 1968-1980-ig, nyugdíjba vonulásáig a VÁTI Tudományos Iroda vezetője volt, és közreműködött mintegy 20 OMFB tanulmány készítésében is. A MÉSZ és a MUT alapító tagja.

Főbb városrendezési és kutatási munkái

• Wälder Gyula irodájában mintegy 25 épület tervezésében vett részt
• Kazincbarcika általános rendezési terve (1951)
• Sztálinváros (Dunaújváros) általános rendezési terve (1952)
• Miskolc általános rendezési terve (Vidéki Jánossal, 1952)
• Szolnok általános rendezési terve (1953)
• Gyöngyösoroszi városrendezési munkálatai (Pintér Lászlóval, 1955)
• közel 30 részletes rendezési terv
• A hazai magánlakásépítés hatékonysága egyes megyék urbanizálódási folyamatában (1977)
• Korszerű ipartelepítési elvek kialakítása: Infrastrukturális színvonal alakulása 1950-1970 között (1973)
• A területrendezési tervezés egységes metodikai rendszere: A körzetrendezési tervezés metodikája (1972)

Első díjas pályázatai

• Budapest, Madách tér rendezése (szerzőtársak: Wälder Gyula, Pázmándi, Radnay, Kardos)
• Miskolc-Avas beépítési terve (szerzőtársak: Zsitva Tibor, Farkas Tibor, Weiner Tibor)

Publikációi

Könyvei

• Miskolc (Horváth Bélával, Marjalaki Kiss Lajossal, 1962)
• Sztálinváros–Miskolc–Tatabánya (Weiner Tiborral, Visontai Miklóssal, 1959)
• továbbá több szakkönyv és egyetemi tankönyv

Egyéb publikációi

Több írása jelent meg szakmai folyóiratokban (Magyar építőművészet, Magyar építőipar, Építésügyi szemle, Városépítés, Területrendezés, Műszaki tervezés, Településtudományi közlemények), közülük a jelentősebbek:

• Lakás-tervpályázat (Magyar építőipar, 1959)
• Az urbanisztika tudományos művelésének újabb lehetőségei (Településtudományi közlemények, 1975)
• Az elmúlt időszakban végzett településtudományi kutatások értékelése és a következő időszak kutatási feladatai (Bartke Istvánnal és Kőszegfalvi Györggyel, Településtudományi közlemények, 1978)

Elismerései

• Ybl Miklós-díj (1953) – „az 1953-as évi városrendezési terveiért”
• Munka Érdemrend arany fokozata

Forrás: Modern Építészeti lexikon; Évek, művek, alkotók, MATARKA; budapestcity.org; Mikolás Tibor köszöntője (MÉ 1986); Mikolás Tibor nekrológja, MÉ 1987/4-5)

18 írása olvasható a MATARKA-n, 14 munkája található a Lechner Központnál